Bevezető
Az első részben a saját forrásból és a hitelből történő céges gépjármű beszerzéseket vettük végig.
Ha érdekel, ide kattintva el tudod olvasni az első részt: Finanszírozás – 1. rész
Most a fennmaradó három lehetőség következik: a zárt végű pénzügyi lízing, a nyílt végű pénzügyi lízing és a tartós bérlet — más néven operatív lízing. A céges autók finanszírozásánál a zárt végű és a nyílt végű pénzügyi lízing, valamint a tartós bérlet kifejezések gyakran ugyanabban a beszélgetésben jelennek meg. Emiatt könnyű azt feltételezni, hogy ezek hasonló vagy akár egymással felcserélhető megoldások.
Valójában azonban eltérhet, hogy ki a jármű tulajdonosa, hogyan történik a fizetés, mi lesz az autó sorsa a futamidő végén és milyen kötelezettségek maradnak a vállalkozásnál.
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a három konstrukció működését és ugyanazon szempontok alapján hasonlítjuk össze őket, hogy könnyebb legyen átlátni a közöttük lévő különbségeket.
Zárt végű pénzügyi lízing
Mit jelent a konstrukció?
A lízingcég megvásárolja a vállalkozás által kiválasztott járművet, amelyet a vállalkozás a futamidő alatt használ. A lízingbe vevő rendszeres lízingdíjat fizet, amely a finanszírozás költségeit is tartalmazza. A zárt végű konstrukció lényege, hogy a teljes tartozás rendezése után az autó tulajdonjoga a vállalkozásra száll.
Kié az autó?
A futamidő alatt a lízingcég a jármű tulajdonosa. Az utolsó lízingdíj és az esetleges további tartozások megfizetését követően az autó a vállalkozás tulajdonába kerül.
Hogyan fizet a vállalkozás?
A vállalkozás a szerződésben rögzített feltételek szerint, rendszeres lízingdíjak formájában fizet. A konstrukcióhoz önerő, kamat és egyéb szerződéses díjak is kapcsolódhatnak.
Mi történik később az autóval?
A futamidő végén, a teljes tartozás rendezése után a jármű a vállalkozás tulajdonába kerül. Ezt követően a cég dönthet a további használatról vagy az értékesítésről.
Ki viseli az üzemeltetés feladatait és költségeit?
A jármű mindennapi üzemeltetésének feladatai és költségei jellemzően a vállalkozásnál maradnak. Ide tartozik például a szervizelés, gumiabroncsok kezelése, biztosítások, káresemények és adminisztráció.
Milyen előnyöket ad?
- Nem szükséges a teljes vételárat egy összegben kifizetni.
- A vállalkozás előre tervezhető részletekben finanszírozhatja a jármű beszerzését.
- A futamidő végén az autó a vállalkozás tulajdonába kerül.
- A későbbi használatról és értékesítésről a cég dönthet.
Milyen korlátai vagy kockázatai vannak?
- A konstrukció kamattal és további szerződéses költségekkel járhat.
- A vállalkozásnak a futamidő alatt rendszeres fizetési kötelezettséget kell teljesítenie.
- A teljeskörű üzemeltetés megszervezése és költségei nem válnak a lízingcég feladatává.
- A futamidő végén az értékvesztés és a későbbi értékesítés kockázata a vállalkozást terheli.
Kinek lehet megfelelő?
Ez a megoldás annak a vállalkozásnak lehet célszerű, amely hosszabb távon saját tulajdonú autót szeretne, de a vételárat nem kívánja vagy nem tudja egy összegben kifizetni.
A zárt végű pénzügyi lízing kiszámítható lehet azoknak, akik már a szerződés megkötésekor biztosak abban, hogy a futamidő végén is meg szeretnék tartani a járművet.
A döntésnél ugyanakkor érdemes számolni azzal, hogy a vállalkozásnak a finanszírozáson túl az autó teljeskörű üzemeltetését és a későbbi értékesítésével járó feladatokat is kezelnie kell.
Nyílt végű pénzügyi lízing
Mit jelent a konstrukció?
A lízingcég megvásárolja a vállalkozás által kiválasztott járművet, amelyet a vállalkozás a futamidő alatt használ. A lízingbevevő rendszeres lízingdíjat fizet. A konstrukció maradványértékkel működik: ez a jármű előre meghatározott, futamidő végi értéke.
Kié az autó?
A futamidő alatt a lízingcég a jármű tulajdonosa. A vállalkozást a futamidő végén vételi jog illeti meg, de az autó tulajdonjoga nem száll át automatikusan rá.
Hogyan fizet a vállalkozás?
A vállalkozás a szerződésben rögzített feltételek szerint, rendszeres lízingdíjak formájában fizet. A konstrukcióhoz önerő, kamat és egyéb szerződéses díjak is kapcsolódhatnak. A futamidő végén a maradványérték rendezése is felmerülhet.
Mi történik később az autóval?
A futamidő végén a vállalkozás dönthet úgy, hogy él a vételi jogával és megszerzi az autót. Ha nem kívánja megvásárolni, a szerződés feltételei szerint az autó visszakerülhet a lízingcéghez, illetve más vevő is kijelölhető.
Ki viseli az üzemeltetés feladatait és költségeit?
A jármű mindennapi üzemeltetésének feladatai és költségei jellemzően a vállalkozásnál maradnak. Ide tartozik például a szervizelés, gumiabroncsok kezelése, biztosítások, káresemények és adminisztráció.
Milyen előnyöket ad?
- Nem szükséges a teljes vételárat egy összegben kifizetni.
- A vállalkozás előre tervezhető részletekben finanszírozhatja a jármű használatát.
- A futamidő végén rugalmasabban dönthet arról, hogy meg kívánja-e szerezni az autót.
- A saját forrás egy része más működési vagy fejlesztési célokra rendelkezésre maradhat.
Milyen korlátai vagy kockázatai vannak?
- A konstrukció kamattal és további szerződéses költségekkel járhat.
- A futamidő végén a maradványérték rendezésével is számolni kell.
- A teljeskörű üzemeltetés megszervezése és költségei nem válnak a lízingcég feladatává.
- A futamidő végi lehetőségeket és kötelezettségeket a szerződés pontos feltételei határozzák meg.
Kinek lehet megfelelő?
A nyílt végű pénzügyi lízing azoknak a vállalkozásoknak lehet jó választás, amelyek szeretnék a jármű beszerzésének költségeit időben elosztani, ugyanakkor a futamidő végén még nyitva hagynák a döntést az autó jövőjéről.
Akkor lehet különösen releváns, ha a cég nem biztos abban, hogy a járművet a futamidő lejárta után is meg szeretné tartani, vagy a későbbi igényeihez igazítaná a döntést.
A választás előtt érdemes a szerződés részleteit, különösen a maradványértéket és a futamidő végi lehetőségeket alaposan átnézni.
Tartós bérlet, más néven operatív lízing
Mit jelent a konstrukció?
A tartós bérlet során a vállalkozás egy meghatározott időre használatba veszi a járművet és ezért rendszeres bérleti díjat fizet. Az operatív lízing elnevezést a gyakorlatban a tartós bérlet szinonimájaként használják.
Kié az autó?
A jármű a bérbeadó tulajdonában marad a szerződés teljes időtartama alatt. A vállalkozás a jármű használatára szerez jogot, nem annak tulajdonjogára.
Hogyan fizet a vállalkozás?
A vállalkozás rendszeres, jellemzően havi bérleti díjat fizet. A díj tartalma szerződésenként eltérhet: a jármű használata mellett egyes üzemeltetési szolgáltatások is szerepelhetnek benne.
Mi történik később az autóval?
A futamidő végén a jármű visszakerül a bérbeadóhoz. A vállalkozásnak nincs automatikus tulajdonszerzési joga, ezért az autó későbbi értékesítésével sem neki kell foglalkoznia.
Ki viseli az üzemeltetés feladatait és költségeit?
Ez a szerződés tartalmától függ. A tartós bérlethez kapcsolódhatnak üzemeltetési szolgáltatások, például szervizelés, gumiabroncs-kezelés, biztosítás vagy káresemény kezelés. Fontos azonban minden esetben pontosan áttekinteni, hogy a havi díj milyen szolgáltatásokat tartalmaz és milyen feladatok maradnak a vállalkozásnál.
Milyen előnyöket ad?
- Nem szükséges a jármű teljes vételárát kifizetni.
- A havi költség jellemzően előre tervezhető.
- A szerződés részeként a legtöbb üzemeltetési feladat átkerülhet a bérbeadóhoz vagy annak szolgáltató partneréhez.
- A jármű futamidő végi értékesítésének kockázata jellemzően nem a vállalkozást terheli.
Milyen korlátai vagy kockázatai vannak?
- A vállalkozás a futamidő végén jellemzően nem szerez tulajdonjogot.
- A szerződéshez kilométerkeret, használati feltételek és a jármű visszaadására vonatkozó elvárások kapcsolódhatnak.
- A havi díj és a szolgáltatások tartalma szerződésenként eltér, ezért az összehasonlításnál a részletek különösen fontosak.
- A szerződés idő előtti lezárása költségekkel járhat.
Kinek lehet megfelelő?
A tartós bérlet azoknak a vállalkozásoknak lehet releváns, amelyek nem a jármű tulajdonlását, hanem annak kiszámítható, meghatározott idejű használatát helyezik előtérbe.
Előnyös lehet akkor is, ha a cég szeretné csökkenteni az autókhoz kapcsolódó szervezési feladatokat és előre tervezhető havi költséggel számolna.
A döntés előtt érdemes pontosan összevetni, milyen szolgáltatásokat tartalmaz a díj, milyen használati feltételek vonatkoznak a járműre és a szerződés végén milyen kötelezettségek merülnek fel.
Összefoglalás
A céges autó beszerzésére és használatára rendelkezésre álló öt megoldás — a saját forrásból történő vásárlás, a hitelből történő vásárlás, a zárt végű pénzügyi lízing, a nyílt végű pénzügyi lízing és a tartós bérlet — eltérő helyzetekre adhat választ.
Ebben a két részben nem pénzügyi szempontból hasonlítottuk össze a konstrukciókat. Nem vizsgáltuk, hogy egy adott vállalkozás számára melyik lehet a legkedvezőbb költségű vagy adózási szempontból legelőnyösebb megoldás. A cél az alapvető működési elvek bemutatása volt: kié az autó, hogyan történik a fizetés, mi történik a futamidő végén, és ki viseli az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat és kockázatokat.
A megfelelő döntéshez ezeken túl mindig érdemes az adott vállalkozás pénzügyi helyzetét, használati igényeit és hosszabb távú terveit is figyelembe venni. Az öt lehetőség közötti alapvető különbségeket az összefoglaló táblázat egy helyen is bemutatja.
De mi történik a finanszírozás után?
A korábban bemutatott öt finanszírozási lehetőség elsősorban azt határozza meg, hogyan kerül az autó a vállalkozás használatába. A következő cikkben azt bontjuk ki, hogyan alakul az autók üzemeltetése az egyes konstrukciók mellett: milyen feladatokkal és lehetőségekkel számolhat a vállalkozás, amikor a finanszírozási döntést követően a járműveket a mindennapokban is működtetni kell.
Ide kattintva találod a folytatást:
A céges gépjárművek üzemeltetése a finanszírozástól függően
Trackback/Pingback